2008. június 21., szombat

Bóklászás...norvég és au.blogok..és a sárga irigység


Sajnos alig van időm mostanában,semmi kézzelfogható nem születik meg a kezem alatt,és ez nagyon bosszant.Közben meg olvasom(mert inkább nem alszom,de ebből nem engedek)hogy mások milyen szuper dolgokat csinálnak,legyen az varrás,vagy ajándékozás ,játék,találóskérdés...(b.ildi)
Találtam egy norvég hölgyet,és mondhatom nagyon megirigyeltem.Nem csak azért, mert olyan sok szép cuccot készített már el(gondolom időmilliomos),de úgy látom,megengedheti magának ,hogy gyakran rendeljen könyveket,anyagokat...ezeket böngésztem sóvárogva-na és rengeteg PW-shop" belsőt"is mutogat,ami ugye azt jelenti,hogy el is megy oda ,látja,tapogatja ...hmmmm-ezt én is szivesebben csinálnám,(lehet,hogy ezek expón készültek,de ez részletkérdés.)Látom a hölgyet különféle "nagy"tervezőkkel együtt a képeken,tanfolyamokon,vásárokon.Mikor lesz ez így nálunk,mondjuk,Yoko Saitoval egy közös mosolygás...pl Ausztráliában is sok -sok tervező megél saját terveinek eladásából,rengeteg internetes PW bolt van ,gondolom mert a legtöbben nem a turis "sikereiket"kénytelenek felhasználni,(itt megjegyezném,imádok turiba járni)
Talán ez egy kicsit az egyéni kreativkodás rovására megy ,de ha a csodás anyagokat nézem ,néha nem bánnám biz azt én.

8 megjegyzés:

Mamis írta...

Mikor nincs sok energiám,valahogy én is ezen szoktam morfondírozni.Mikor tudnak mások ennyi csodás dolgot alkotni?Lehet,hogy nekik a nap nem 24órából áll?Vagy én /mi/ csinálok valamit rosszúl?

Névtelen írta...

Ezeken a dolgokon én is szoktam gondolkodni, és álmodozni. Talán egyszer majd mi is elérjük :-)

Zelnice írta...

A norvégok köztudottan tehetősek. De szép dolgok itt is születnek, és nem érdemes keseregni! Én mindig próbálok annak örülni,ami van,és abból kihozni a legtöbbet.

martimez írta...

Nem csak a könyvek, Pw anyagok miatt irigylem ezt a hölgyet,úgy láttam,kitalálnak valamit,és többen megcsinálják,meg is mutatják,még kis jelzéseket is használnak,hogy ők is (angyal sztori pl)a "bandához "tartoznak...(na erre gondoltam,hogy egy kicsit elvész az eredetiség,de sokat tanulnak egymástól...mint egy nagy család...Ilyesmi nálunk nincs,vagy igen?

Kicsoda írta...

En voltam egy ilyen kiallitason es oszinten egy cm anyagot sem vettem:-) amiota festem az anyagaimat, egyszeruen mutathatnak nekem barmit, megnezem, megkoszonom es otthagyom:-))))
Szerintem tarsasag is van otthon. Egy csomo tabort szerveznek kozos varrasokat es az aruk...haaat kozelebe nem jon annak, amit pl Amerikaban kell fizetni erte. Talan a blogolas uj es nem annyira latvanyosak az itthoni dolgok, de szerintem ez is valtozik.
Ugye nem felejtetted el, hogy a nyaron tolem erkezik majd neked valami:-)))

martimez írta...

Persze nem felejtettem el,alig várom,nagyon tetszenek a festett anyagok is ,és klassz dolgokat csinálsz belőlük.Azt tudom ,hogy ezekhez több fantázia kell,de vannak pillanatok,amikor egy rózsás pasztell anyag egészen "elgyengít"...na jó ,meg irigy dög is vagyok...
azért járok én is néha közös varrós helyekre...

lomaquilt írta...

Talán a nagyobb segitőkészség abból is adódik, hogy nem mindenki úgy fogja megcsinálni. Nem szeretem mikor valaki titkolózik. Sajnos vannak ilyenek is, de vannak nagyon segitőkészek! Viszont minél kevesebb anyag, ujság stb. áll rendelkezésünkre, annál inkább kell a fantáziánkat mozgatni és ez az igazi. Hidd el, ha Te betévednél egy ilyen boltba, elöször azt se tudnád hová nézzél, majd kijössz egy semmiséggel!

martimez írta...

Hát van benne valami,a "Foltvarázzsal" sem tudtunk lépést tartani.